sejtelmes sándor blogja

Ma nagy nap volt, most toltottem az elso ejszakat egyedul, ugy ertve, hogy nem valamilyen csaladi viszonylatban, nem szulokkel, nem nyaralas, nem otthon. beleszamitva, hogy nemsokara 38 eves vagyok, ez nem is olyan kis dolog. mondjuk jo nem volt egyaltalan. nem birtam magamnak rendes vacsorat csinalni. azt elore gondoltam hogy finom nem lesz, de hogy a vajaskenyeren nem lesz vaj mert elfelejtem - az engem is meglepett. ra kellett jonnom hogy hogyan kell kadat surolni meg mosogatni, es ezzel a szamomra ismeretlen haz koruli tevekenysegek szama kettovel csokkent, de meg igy is maradt tobb ezer. viszont holapatolasban igen jo vagyok, meg kisebb haz koruli technikai munkakban is. a nagyobbakban is, de az meg nem kellett. rajottem azert ezen keresztul hogy ez a fiu+lany relacio jol ki van talalva altalaban. szoval remenyeim vannak a harmonikus onkentes tarsas letezes tekinteteben, bar ezek egyre halvanyodnak.